Olaj-tudástár

Kenőanyagok összetétele:

A kenőanyagok alapolajból és adalékokból állnak. Az alapolajat bázisolajnak is nevezik, ez a kenőolaj legnagyobb arányú összetevője. A kenőanyag lehet ásványolaj, szintetikus olaj, vagy a kettő valamilyen keveréke (rész-szintetikus, félszintetikus olaj) is.

Mit jelent a motorolaj viszkozitása?

A viszkozitás az áramló folyadékrétegek egymáson való elmozdulásakor fellépő belső súrlódás mértéke. Ez a jellemző kenőolajok esetében a hőmérséklet függvényében jelentősen változik. A hőmérséklet csökkentésével a motorolajok viszkozitása növekszik, míg el nem érik a szivattyúzhatóság-, egyben alkalmazhatóság határát. A folyáspontot elérve megszűnik a folyadék jelleg.

A hőmérséklet növekedésével a viszkozitás fokozatosan csökken, az olaj hígfolyóssá válik, egyben csökken a hatékony kenőfilm vastagsága. Amikor a kenőfilm vastagsága a felületi érdesség mérettartományába kerül, megszűnik a folyadékkenés állapota.

Mit jelent a motorolaj SAE viszkozitási osztályozása?

A motorolajok viszkozitási osztályokba történő besorolását a SAE (Society of Automotive Engineers, USA) J 300 szabvány határozza meg.

Léteznek egyfokozatú- és többfokozatú viszkozitási osztályok. Az egyfokozatú (monograde) olajok egyetlen adott viszkozitás osztály előírásait teljesítik.

Motorikus üzemre használható ún. nyári fokozatok (növekvő viszkozitási sorrendben): SAE 30, SAE 40, SAE 50, (SAE 60). Az egyfokozatú nyári olajokat általában dízel hajómotorokban és mezőgazdasági gépekben alkalmazzák.

A téli fokozatok: SAE 0W, SAE 5W, SAE 10W, SAE 15W, ahol a legjobb hidegindíthatóságot a SAE 0W, a legkedvezőtlenebbet a SAE 15W jelöli. (Lásd a táblázat szivattyúzhatósági határhőmérséklet oszlopát.) A SAE 10W viszkozitási osztály már általában rész-szintetikus, míg a SAE 5W, SAE 0W fokozatok kizárólag szintetikus alapolaj felhasználásával valósíthatók meg.

A járműipar igényeit a többfokozatú (multigrade) olajok biztosítják, amelyek évszaktól függetlenül garantálják a hidegindíthatósági és az üzemmeleg állapotokhoz szükséges követelmények teljesülését. A többfokozatúak között beszélhetünk szűk (pl. 15W-30) és tág (pl. 5W-50) viszkozitás osztályú termékekről.

Némi kitérővel - a jobb érthetőség kedvéért - személygépjármű motorok esetében léteznek energiatakarékos motorolajok. A gyártástechnológiailag erre alkalmassá tett motoroknál (szűk tűrések, jó illesztések, korszerű szerkezeti anyagokból készült precíz megmunkálású és felületkezelt alkatrészek) esetében alkalmazhatóak az energiatakarékos, ún. könnyű futású motorolajok (Pl: SAE 0W-30, 0W-40, 5W-30). Ezek a kenőanyagok üzemmeleg állapotban is alacsony viszkozitásúak, így belső súrlódásuk csekély. Kopottabb vagy nagyobb illesztési hézaggal gyártott motorok esetében az alacsony viszkozitás elégtelen kenési állapot kialakulását eredményezheti, ilyenkor megoldást jelenthet pl. egy melegoldalon SAE 50-es olaj használata.

Figyelem! Az energiatakarékos motorolajok súrlódás-csökkentő adalékokat is tartalmaznak. Motorkerékpár olajkenésű tengelykapcsolóban nem biztosítják a megfelelő nyomatékátvitelt, és szerkezeti meghibásodást okozhatnak!

A viszkozitási index (VI) fogalma:

A viszkozitási index azt mutatja meg, hogy egy adott folyadék viszkozitása mennyire változik a hőmérséklet-változás hatására. Az alacsony viszkozitási indexű folyadékok viszkozitása szélsőségesen változik a hőmérséklet-változás hatására. Az ilyen folyadékok általában kevésbé alkalmasak közlekedési olajként, mert nagy különbség van az olaj hidegben tapasztalható tulajdonságai és a melegben tapasztalhatóak között. Ezért ma már elsősorban magas viszkozitási indexű olajak vannak használatban, mert ezek nagyobb mértékű hőmérséklet-változás hatására is csak kismértékben változtatják meg a viszkozitásukat, így „viselkedésük” stabilabb, állandóbb.

Egy- és többfokozatú olajok:

Ahhoz, hogy egy motorolaj egyszerre tudjon jól teljesíteni alacsony és magas hőmérsékleten az szükséges, hogy a viszkozitása ne változzon jelentősen a hőmérséklet-változás hatására.

Bizonyos olajok, alacsony viszkozitási indexük miatt, nem képesek egyszerre megfelelni egy téli és egy nyári viszkozitási fokozat által támasztott követelményeknek. Ezek az olajok csak egy viszkozitási osztályba sorolhatók be, ezért hívják őket egyfokozatú olajoknak. Más olajok, amelyeknek magasabb a viszkozitási indexe, egyszerre képesek teljesíteni egy téli és egy nyári viszkozitási osztály követelményeit is. Ezek a többfokozatú olajok.

Olajjal szemben támasztott követelmények:

Kenés
Hűtés
A motor tisztántartása
Korrózióvédelem
Hidegindítás után hamar meginduljon a kenés
Tömítés
Ellenálljon az üzemanyag savasító hatásának
Ne kokszosodjon
A csereperiódus alatt ne változzon jelentősen a minősége
Alacsony legyen az illékonysága

Kenés:

A kenés hatására a kenőolaj növeli a motorok hatásfokát és az üzemanyag takarékosságot.

Hűtés:

A szintetikus olajok homogén molekulaszerkezete biztosítja az olaj állandó sebességű, stabil áramlását. Az ásványolajok egymásba gabalyodott molekulái nem képesek állandó sebességgel áramlani, ezért az olaj lassabban és kevésbé kiszámítható módon szállítja el a hőt a forró pontokról. Bár a motor hűtését elsősorban a hűtőrendszer végzi, egy szintetikus olaj remekül ki tudja azt egészíteni.

A motor tisztántartása és kokszosodás:

A szintetikus olaj sokkal jobban tűri a hőt, mint az ásványi. A motor leállítása után a motorolaj hőmérséklete felfelé indul el, ugyanis a hűtőfolyadék keringése ilyenkor leáll. A megemelkedett hőmérséklet kokszképződést okoz egy ásványolajnál, de nem egy szintetikusnál. A koksz természetesen szennyeződés, tehát a tönkrement ásványolaj gyakorlatilag szennyezi a motort. A szennyeződések ráéghetnek a szelepekre, és tömítetlenséget, ezáltal olajfogyasztást okozhatnak. Az olaj detergens (tisztántartó) és diszpergens (lebegtető) adalékainak nagyon fontos szerepük van, hiszen a keletkező korom és egyéb, olajban oldhatatlan termékeket lemossák a felületekről és lebegtetik, kolloid szuszpenzióban tartják azokat annak céljából, hogy ezeket az olajszűrőben le lehessen választani.

Korrózióvédelem:

A kenőanyagba működés közben számos korróziót elősegítő vegyület kerülhet, ilyen folyamatok és ezek vegyi "eredménye" például: benzinmotorok esetében a szegénykeverékes üzemmódban a magasabb NOx kipufogógáz-tartalom miatti fokozott salétromsav-képződés, dízel motornál a gázolaj kéntartalma miatt keletkező kénessav, EGR hatására létrejövő savas alkotók és lerakódások. Az ezek miatt fellépő korróziós károsító hatást bázikus adalékokkal semlegesítik. Természetesen a kenőanyag maga és átalakulási termékei sem okozhatnak korróziót a fémes felületen, átmeneti korrózióvédő hatást kell, hogy kifejtsenek a motor állása közben.

Hidegindítás után hamar meginduljon a kenés:

Nem attól kezd el hamarabb kenni a szintetikus olaj, mert szintetikus, az 5W-s és 0W-s olajokat nem lehet ásványolajból készíteni. Márpedig ezek az olajok rendelkeznek a legjobb folyási tulajdonsággal hideg állapotban. Ez télen különösen kritikus, amikor jóval tovább tart, míg a motor és az olaj elérik az üzemi hőmérsékletet. Az alacsonyabb téli viszkozitás biztosítja, hogy a motor rövidebb ideig maradjon kenés nélkül egy hidegindítás után.

Tömítés:

A motorolaj feladata a dugattyú-dugattyúgyűrű-hengerpalást között az átfújás megakadályozása. A tömítettség ugyan nem hermetikus, de jó műszaki állapotú, nem kopott motornál kisebb lehet 1%-nál. Kopott motornál ez az érték magasabb.

A csereperiódus alatt ne változzon jelentősen a minősége:

A többfokozatú olajok kulcsa, hogy viszkozitásuk ne változzon drasztikusan a hőmérséklet-változás hatására. Többfokozatú olajat ásványolajból is lehet gyártani, de ehhez viszkozitás-módosító adalékokra van szükség. Ezek olyan hosszúláncú szénhidrogének, amelyek ellensúlyozzák az olaj természetes sűrűség-változását. Az velük a baj, hogy a motor üzemelése során ezek a hosszú molekulaláncok elnyíródnak, és egy idő után nem képesek betölteni funkciójukat. Így bizonyos idő elteltével a többfokozatú ásványolaj szinte egyfokozatúvá válik. A szintetikus olaj ellenben nem igényelnek ilyen adalékot ahhoz, hogy viszonylag stabil maradjon a viszkozitásuk. Esetükben maga a szintetikus alapolaj rendelkezik a megfelelő tulajdonságokkal. Mivel nincs mi elnyíródjon, ezért a csereperiódus végére is megmarad az olaj stabilitása. Ennek, valamint a korábban említett kokszosodással szembeni ellenállásuknak köszönhetően, a szintetikus olajok sokkal jobb állapotban vannak a csereperiódus végére, mint az ásványiak.

Mi a különbség a szintetikus- és az ásványi eredetű motorolajok között?

Az ásványolaj alapú motorolajok a kőolajból finomítási technológiák során nyert természetes szénhidrogén-vegyületek (pl. paraffinok vagy naftének) és teljesítményjavító adalékok keveréke.

A szintetikus elnevezés nem egzakt petrolkémiai fogalom, és ez sajnos marketing szempontból számos „félreértelmezésre” adhat lehetőséget. Műszaki értelemben a következőket kell értenünk alatta. Léteznek olyan mesterségesen előállított szénhidrogén molekulatípusok – motorolajok esetében szintetikus szénhidrogénnek is nevezett poli-alfa-olefinek (PAO), illetve szintetikus észterek -, amelyek a motorikus igénybevételek szempontjából lényegesen felülmúlják az ásványolajokat. Az ilyen típusú alapolajok előállítása – nagyon leegyszerűsítve – etilén bázisból kiindulva komplex szénláncmódosításokkal történik. Szintetikus motorolajnak az a termék tekinthető, amelyben az alapolaj 100%-ban PAO és/vagy észter összetételű. A legkisebb mértékű (!) ásványolaj hozzáadása esetén már csak a rész-szintetikus (semy-synthetic) elnevezést lehet korrektnek tekinteni.

Teljesítményszintek:

Sok esetben sajnos félreértések és keveredések vannak a teljesítményszinteket (specifikációk), jóváhagyásokat illetően. Megpróbáljuk ezt kicsit világosabbá tenni.

A teljesítményszintek (API, ACEA, stb.) általános érvényűek, nem konkrét gyártóhoz kötődnek, a jóváhagyások (VW, MB, PSA, stb.) autógyártók által kialakított szabványok, melyek pontosabban leírják az adott jármű igényeit. Jóváhagyása akkor lehet egy terméknek, ha azt az adott járműgyártó a saját vizsgálati módszere szerint megvizsgálta az olajat és engedi annak használatát. Ezek alapján kijelenthető, hogy a jóváhagyások kicsit szigorúbb feltételeket támasztanak a termékekkel szemben.

A motor és segédberendezései, illetve a hajtáslánc motorolaj kenésű elemei által támasztott követelményekkel szembeni megfelelőség szabványos megfogalmazása a különböző teljesítményszintek alapja.

A motorolajok teljesítményszint szerinti osztályozása nemzetközileg elfogadott szabványrendszerekre épül, amelyeket géplaboratóriumi körülmények között végrehajtott fékpadi motorvizsgálatok és kiegészítő olajlaboratóriumi vizsgálatok alapján állapítják meg akkreditált intézmények.

A motorfékpadi vizsgálatok jól modellezik, hogy a motorolaj milyen szinten képes megoldani a motor védelmét a legintenzívebb igénybevételekkel szemben. A motorfékpadok több évtizedes fejlesztésének eredménye, hogy a magas teljesítményszintűnek minősített termékek képesek a gyakorlatban minden követelménynek egyidejűleg megfelelni.

Mivel a teljesítményszintek meghatározása a gyártótól függetlenül történik, ezért a – dokumentálható - motorolaj teljesítményszint egyben objektív műszaki értékmérője a kenőanyagnak.

API, azaz az amerikai járműgyártók által elfogadott motorolaj teljesítményszintek

API: American Petroleum Institute - Amerikai Kőolajipari Intézet.

1947 óta működik az API teljesítményrendszer, amely az üzemmód szerint benzines és dízel kategóriát különböztet meg. Sajnos a benzines kategória itt sem tükrözi maradéktalanul a mi elvárásainkat, mivel leginkább a 3 és 5 liter közötti hengertérfogatú, hosszúlöketű, fajlagosan alacsony hőmérsékletű motorokra lett kialakítva. Ennek ellenére ez terjedt el a motorkerékpár szervizelőírásokban, és némi korlátozással valóban jól használható rendszer Európában is.

Benzinüzemű motorok motorolajai:

API SG –SH – SJ - SL - SM – SN növekvő sorrendben

SG: 1989-ben bevezetett katalizátorbarát, ólommentes benzinüzemhez alkalmas teljesítménykategória.

SH: 1994-től érvényes, az API SG jóváhagyatási folyamatának szigorításán alapuló kategória.

SJ: 1996-ban életbe lépett, jelenleg érvényben lévő amerikai benzines teljesítményszint. Jelentős magas hőmérsékletű lerakódás csökkenés, alacsonyabb kéntartalom és illékonyság, illetve növelt üzemanyag-takarékosság jellemzi.

SL: 2001 júliusától érvényes teljesítményszint, különösen a kopásvédelem, az öregedésállóság és az energiahatékonyság terén támaszt fokozott követelményeket.

SM: Minden jelenleg használatban lévő gépjárműmotorhoz. Bevezetve 2004.11.30-tól. Az SM olajok fokozott öregedésállósággal, jobb lerakódás elleni védelemmel, jobb kopásvédő képességgel és kedvezőbb hidegtulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddigi teljesítményszintűek. Néhány SM kategóriájú motorolaj megfelel az ILSAC GF-4 specifikációnak és/vagy energiatakarékos (EC) olajnak minősíthető. Az SM olajokban alkalmazható adalékelemek foszfortartalma és kéntartalma a korábbi teljesítményszintekhez képest korlátozott, a jobb katalizátor-kompatibilitás érdekében.

SN: 2010 októberében kerül bevezetésre. Alapvetően az ILSAC GF-5 műszaki követelményeit veszi át, de a minősíthető SAE viszkozitás osztályok köre szélesebb, tartalmazza a 10W-XX osztályokat is. Az API SN minősítésű motorolajokat 85% bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyag használata mellett is tesztelik. Csökken a katalizátormérgező foszfor- és kéntartalom, a hangsúly a SAE 0W-20, 5W-20 viszkozitás osztályokon van. A szigorú vizsgálati határértékek miatt az iszapképződésnek jobban ellenálló hidrokrakkolt alapolajok és a belső motortisztaságot elősegítő korszerű hamumentes antioxidáns, detergens-diszpergens és súrlódásmódosító adalékok kerülnek előtérbe.

Dízel motorolajok:

API CC - CD – CF - CE - CF-4 - CG-4 - CH-4 – CI-4 – CJ-4

CD: 1955-től érvényes nehézüzemű dízel és turbódízel kategória.

CF: 1994-től API CD-t váltotta fel. Gyakori, közepesen magas teljesítményszint nehézüzemű dízel motorokhoz.

CE: 1987-ben bevezetett kategória. Az API CD-hez képest 3 új fékpadi vizsgálattal (NTC 400, Mack T-7, Mack T-6) bővítve.

CF-4: 1991-ben az API CE-t váltotta fel. Új vizsgálat a dugattyútisztaságra: Cat 1K a Cat 1G2 helyett.

CG-4: 1995. január 1-jétől érvényes, magasabb szintű motorvédelmet biztosító teljesítményszint.

CH-4: 1999-től bevezetett, az API CG-4-et meghaladó, hosszú csereperiódusra alkalmas rendkívül környezetbarát motorolaj specifikáció.

CI-4: 2002-ben bevezetett kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2004-ben bevezetendő amerikai kipufogógáz-előírásoknak. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban kenet tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Kifejezetten kipufógógáz-visszavezetéssel ellátott motorokhoz (EGR). Optimális védelmet nyújt korrózió ellen, a korom által okozott motorkopás ellen, véd a a dugyattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.

Megjegyzés: létezik CI-4 PLUS” minősítés is, azoknak az olajoknak a megjelölésére, amelyek magasabb szintű korom okozta viszkozitás-növekedés elleni védelemmel, valamint az SM előírásnál kedvezőbb nyírásstabilitással rendelkeznek. Úgy, mint az EC jelölés, ez a jelölés is megjelenik az API által kiadott, a flakonon feltüntethető „donut”-on.

CJ-4: 2006-ban bevezetett új kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű országúti dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2007-ben bevezetett amerikai kipufogógáz-előírásoknak. SAPS-szintje majdnem olyan alacsony, mint az ACEA E6-ra jellemző szint. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban kenet tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Optimális védelmet nyújt a katalizátor-mérgezés, részecskeszűrő-eltömődés, motorkopás ellen, véd a a dugattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CI-4 Plus, CI-4, CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.

Japán Autógyártók Szövetsége - Japanese Automotive Standars Organization (JASO):

A JASO a jelenleg egyetlen motorkerékpár motor fékpadi vizsgálatokra épülő teljesítményrendszer. Sajnos a bevezetését követően nem fejlődött tovább, így ma már nincs kitüntetett szerepe. Két kategóriát különböztetünk meg:

JASO MA – magas súrlódási együtthatójú motorolaj, olajos tengelykapcsolóval és anélkül szerelt motorokhoz. Korszerű kategória, szigorított dugattyúvédelmi követelményekkel.

JASO MB – csökkentett súrlódási együtthatójú motorolaj, kereskedelmi forgalomban általában nem elérhető.

A JASO MB motorolajok alapvetően versenycélra fejlesztett, szintetikus alapon gyártott és gyakran egyfokozatú (pl.: SAE 60-as) motorolajok. Nem használhatók számos nedves tengelykapcsolóval szerelt motorkerékpár típusnál.

Az európai autótervezők szövetsége - Association des Constructeurs Européens d'Automobile. (ACEA):

ACEA „A” (benzines) és „B” (dízel) specifikációk:

A1/B1: Ez az olajspecifikáció az alacsony belső súrlódású motorolajokra vonatkozik, amelyek HTHS viszkozitása a 2,6.....3,5 mPas közötti értéktartományba tartozik. Alkalmazható személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek benzin- és dízelmotorjaihoz. Az A1/B1 specifikációjú motorolajok bizonyos motortípusokhoz nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a gépkönyvi ajánlásokat be kell tartani.

A3/B3: Viszkozitásstabil motorolajok nagy teljesítményű személygépkocsi és könnyű haszongépjármű benzin/dízelmotorokhoz, akár hosszú csereperiódusra is, amennyiben ezt a gépkönyvi előírások lehetővé teszik.

A3/B4: Viszkozitásstabil motorolajok nagy teljesítményű benzin- és közvetlen befecskendezésű dízelmotorokhoz, alkalmazható azokban a motorokban is, amelyekre a B3 előírás vonatkozik.

A5/B5: Viszkozitásstabil motorolajok hosszú olajcsereperiódusra, nagy teljesítményű benzin- és dízelmotorokhoz (személygépkocsi+könnyű haszongépjárművek). Az ilyen motorolajokat alacsony belső súrlódás jellemzi, a HTHS viszkozitás a 2,9....3,5 mPas értéktartományban fekszik. Az A5/B5 motorolajok bizonyos motorokhoz nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a gépkönyvi előírásokat be kell tartani.

ACEA „C” kategória (Katalizátor kompatibilis, részecskeszűrős olajok):

Az ACEA C kategóriájú, alacsony hamutartalmú olajok bizonyos motorokhoz alkalmatlanok lehetnek. Kérjük vegye figyelembe minden esetben a gépkönyvi előírásokat!

C1: Viszkozitásstabil, kifejezetten alacsony hamutartalmú motorolajok részecskeszűrővel és hármas funkciójú katalizátorral ellátott személygépkocsi és könnyű haszongépjármű motorokhoz, amelyek alacsony belső súrlódású, kis viszkozitású, alacsony hamu-, kén, foszfortartalmú és 2,9 mPas-nál nagyobb HTHS viszkozitású motorolajat igényelnek. Az e kategóriába tartozó motorolajok megnövelik a részecskeszűrő és a katalizátor élettartamát, és üzemanyag-megtakarítást is eredményeznek. (pl. bizonyos Mazda, Jaguar, Land Rover, Mitsubishi típusok)

C2: Viszkozitásstabil, közepes hamutartalmú motorolajok részecskeszűrővel és hármas funkciójú katalizátorral ellátott személygépkocsi és könnyű haszongépjármű motorokhoz, amelyek alacsony belső súrlódású, kis viszkozitású, közepes hamu-, kén, foszfortartalmú és 2,9 mPas-nál nagyobb HTHS viszkozitású motorolajat igényelnek. Az e kategóriába tartozó motorolajok megnövelik a részecskeszűrő és a katalizátor élettartamát, és üzemanyag-megtakarítást is eredményeznek. (pl. bizonyos Peugeot, Citroen, Toyota, Honda típusok)

C3: Viszkozitásstabil, közepes hamutartalmú motorolajok részecskeszűrővel és hármas funkciójú katalizátorral ellátott személygépkocsi és könnyű haszongépjármű motorokhoz. Az e kategóriába tartozó termékek HTHS viszkozitása 3,5 mPas-nál nagyobb. Megnövelik a részecskeszűrő és a katalizátor élettartamát. (Pl. bizonyos Opel, Hyundai, KIA, Mercedes, BMW, Subaru, Suzuki, Fiat típusok)

C4: Viszkozitásstabil, kifejezetten alacsony hamutartalmú motorolajok részecskeszűrővel és hármas funkciójú katalizátorral ellátott személygépkocsi és könnyű haszongépjármű motorokhoz. Az e kategóriába tartozó termékek HTHS viszkozitása 3,5 mPas-nál nagyobb. Megnövelik a részecskeszűrő és a katalizátor élettartamát. (pl. bizonyos Renault, Nissan, Dacia típusok)

C5: Üzemanyag takarékos és hosszú olajcsere periódusú, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel szerelt járművekhez, nagyteljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amelyekhez 2,6 mPa*s fölötti ugyanakkor 2,9 mPa*s alatti HTHS viszkozitású, alacsony SAPS szintű olaj használata van előírva. Fontos, hogy nem használható ott, ahová nincs kifejezetten előírva.

ACEA „E” kategória (nehézdízel motorolajok):

E2: Általános célú motorolajok szívó- és turbófeltöltött dízelmotorokhoz, közepestől nehéz igénybevételig, átlagos olajcsere periódusra.

E4: Viszkozitásstabil, öregedésálló motorolajok, amelyek kitűnő dugattyútisztaságot, kopásvédelmet és furattükrösödés elleni védelmet biztosítanak. Nagyteljesítményű, Euro 1, 2, 3 és 4 emissziós kategóriába tartozó dízelmotorokhoz ajánlott, különösen nehéz üzemi körülményekre, pl. hosszú olajcsereperiódusra, a gépkönyvi előírások betartása mellett. Alkalmazható néhány, kipufogógáz-visszavezetéses (EGR) motorhoz, részecskeszűrővel és anélkül, valamint néhány, szelektív katalizátoros (SCR) motorhoz is.

E6: Alacsony szulfáthamú, foszfor és kéntartalmú, ún. „low SAPS”, viszkozitásstabil, öregedésálló motorolajok, amelyek kitűnő dugattyútisztaságot, kopásvédelmet és furattükrösödés elleni védelmet biztosítanak. Nagyteljesítményű, Euro 1, 2, 3 és 4 emissziós kategóriába tartozó dízelmotorokhoz ajánlott, különösen nehéz üzemi körülményekre, pl. hosszú olajcsereperiódusra, a gépkönyvi előírások betartása mellett. Alkalmazható kipufogógáz-visszavezetéses (EGR) motorokhoz, amelyek részecskeszűrővel felszereltek vagy anélkül üzemelnek, valamint szelektív NOx katalizátoros motorokhoz is (SCR). Az E6 specifikácijú motorolajok kifejezetten részecskeszűrős motorokhoz ajánlottak, amelyeket alacsony kéntartalmú (max. 50 ppm) dízel gázolajjal üzemeltetnek. Mindazonáltal, a motorgyártók ajánlásait, a kezelési utasításokat és a márkaszervizek ajánlásait figyelembe kell venni, ha kétségek merülnek fel a megfelelő motorolaj kiválasztásakor.

E7: Viszkozitásstabil, öregedésálló motorolajok igen hatásos dugattyú-tisztító képességgel és furattükrösödés elleni védőhatással. Kiváló kopásvédelmet biztosítanak és megakadályozzák a turbófeltöltőben a lerakódások képződését; koromkezelő képességük kiemelkedő.

Nagyteljesítményű, Euro 1, 2, 3 és 4 emissziós kategóriába tartozó dízelmotorokhoz ajánlott, különösen nehéz üzemi körülményekre, pl. hosszú olajcsereperiódusra, a gépkönyvi előírások betartása mellett. Részecskeszűrő nélküli dízelmotorokhoz ajánlott, valamint a legtöbb kipufogógáz-visszavezetéses (EGR), valamint szelektív NOx katalizátoros motorhoz is. Mindazonáltal, a motorgyártók ajánlásait, a kezelési utasításokat és a márkaszervizek ajánlásait figyelembe kell venni, ha kétségek merülnek fel a megfelelő motorolaj kiválasztásakor.

E9: Alacsony szulfáthamú tartalmú, az API CJ-4 kémiai határértékeit és motorfékpadi tesztjeire épülő teljesítményszint. SHPD minőségű, közepes SAPS szintű, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely megelőzi a dugattyú szennyeződését és a furattükrösödést. Továbbá felveszi a küzdelmet a kopással, a turbófeltöltő elszennyeződésével és a koromképződéssel szemben. Ajánlott az Euro 1, Euro 2, Euro 3, Euro 4 és Euro 5 szabványú motorokhoz, nagy terhelés és közepesen hosszú csereperiódus alatt is. Használható dízel részecskeszűrős vagy a nélküli rendszerekhez, a legtöbb EGR-rel és SCR-rel szerelt gépjárműhöz. Az ilyen olajok csak alacsony kéntartalmú gázolajjal használhatók. Az egyes járműgyártók előírásai eltérőek lehetnek, ezért kétség esetén a gyártói útmutatás az irányadó.

Autógyártói jóváhagyások:

Volkswagen:

A Volkswagen az 1990-es évek közepén vezette be saját motorolaj-szabványsorozatát, amely azóta az olajválasztás kiindulási pontját jelenti a Volkswagen csoport által gyártott gépkocsik többsége, nevezetesen a Volkswagen, az Audi, a Seat és a Skoda esetében.

VW 508.00/509.00:
A Volkswagen legújabb előírása benzines és dízelmotorok számára. 0W-20 viszkozitási osztályba tartozó, üzemanyagtakarékos illetve hosszú csereperiódusra alkalmas motorolaj kategória. Ez az új specifikáció visszafelé nem kompatibilis a korábbiakkal. Alapvetően az új 2.0 TFSI 140kW és a 3.0 TDI CR 160 kW VW/Audi motorok motorolaja.

VW 504.00/507.00:
Különleges minőségű, hosszú csereperiódusú, alacsony SAPS szintű motorolaj, amely alkalmas az Euro IV szabványnak megfelelő benzin és dízelmotorokhoz, valamint a dízel részecskeszűrővel ellátott konstrukciókhoz is. Legtöbbször használható olyan esetekben is, ahol egy korábbi VW szabvány az előírás, ugyanakkor pl. kiemelt kivétel az első generációs PDTDI.

VW 506.01:
Hosszú csereperiódusú motorolaj, PDTDi motorok kenésére.

VW 506.00:
Hosszú csereperiódusú, 0W30-as viszkozitású turbódízel motorolaj, amely NEM alkalmas PDTDi motorok kenésére.

VW 505.01:
Az első generációs PDTDi és V8 common-rail dízelmotorok kenésére alkalmas motorolaj. Ezek az olajok megfelelnek az ACEA B4 előírásainak is. A mai napig érvényben levő előírás, mely nem cserélhető fel semmivel az első generációs PDTDI motorok esetén.

VW 505.00:
Legalább CCMC PD-2 teljesítményszintű, turbódízel motorok kenésére alkalmas olajok tartoznak ebbe a kategóriába.

VW 500.00:
5Wxx vagy 10Wxx viszkozitású (xx = 30 vagy 40), könnyűfutású motorolajok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek alkalmasak bizonyos, 2000 előtt gyártott benzin- valamint szívódízel motorok kenésére.

VW 501.01:
Hagyományos, nem könnyűfutású motorolajok (pl. 15W40 viszkozitással) benzin- és dízelmotorokhoz.

VW 502.00:
Az 500.00 és az 501.01 szabványok utóda a benzin üzemű VW motorok vonatkozásában.

VW 503.00:
0W30 vagy 5W30 viszkozitású, általában teljesen szintetikus, hosszú csereperiódusú motorolaj, benzin üzemű motorokhoz. Ezek az olajok megfelelnek az ACEA A1 szabványnak is.

VW 503.01:
Különleges, hosszú csereperiódusú motorolaj bizonyos VW motorokhoz, mint például az Audi RS4, TT, S3 és A8 6.0 V12. Ezen olajok HTHS viszkozitása > 3,5 mPa*s. Jellemzően 0W30 és 0W40 viszkozitású olajok tartoznak ide.

Mercedes:

MB 229.1:
Benzin- és dízel üzemű motorokhoz. A megfelelő olaj teljesíti legalább az ACEA A2/B2 követelményeket, valamint további Mercedes teszteket.

MB 229.3:
Benzin- és dízel üzemű motorokhoz. A szabvány megköveteli az ACEA A3/B3/B4 és az MB 229.1 szabványok teljesítését is. Ezzel a jóváhagyással csak 0Wxx vagy 5Wxx viszkozitású olajok rendelkezhetnek.

MB 229.31:
Többfokozatú, alacsony SAPS szintű motorolaj, Mercedes Benz, Smart és Chrysler benzin és dízel üzemű motorokhoz. Csak olyan, alacsony viszkozitású motorolajok felelnek meg a szabványnak, amelyek legalább 1% üzemanyag-takarékosságot tanúsítanak az M111 Üzemanyag-takarékossági teszten. Az üzemanyag-takarékosságot az RL 191-es, 15W40-es viszkozitású referencia olajjal szemben vizsgálják.

MB 229.5:
Személy- és kis-haszonjárművek üzemanyag-takarékos olajai tartoznak ide. A megfelelő olajoknak teljesíteniük kell az ACEA A3, B3 és B4 követelményeket, valamint további Mercedes specifikus teszteket. A jóváhagyott olajok szerepelnek a Daimler AG listáján.

MB 229.51:
Alacsony SAPS szintű, long life motorolaj, amely megfelel az Euro 4-es motorok elvárásainak.

Ford

A Ford egyike azon autógyártóknak, amelyek saját kenőanyag szabványaiknak megfelelő olajat írnak elő autóikhoz.

Ford WSS-M2C913-D:
Ennek a 2012-ben bevezetett szabványnak megfelelő olajok ajánlottak minden dízel üzemű Ford motorjához, kivéve a 2009 előtt gyártott Ford Ka TDCi és a 2000 és 2006 között gyártott Ford Galaxy 1.9 TDi motorjaihoz. Kifejezetten ajánlottak azokhoz a dízel motorokhoz, ahol eddig M2C913-B vagy M2C913-C minőségű olaj volt az előírás. A 2012-től gyártott 2.2 Duratorq motorral gyártott Ford Transit gépkocsikhoz kötelezően előírt szabvány. A szabványnak megfelelő olajok teljesítik a hosszú csereperiódusra vonatkozó követelményeket, valamint használhatók biodízellel vagy magas kéntartalmú üzemanyaggal működtetett motorokhoz is.

Ford WSS-M2C913-C:
A Ford M2C913-B szabvány 2008-ban bevezetett utóda. Ajánlott mindazon Ford gépkocsikhoz, ahol ez vagy a Ford M2C913-B szabványnak megfelelő olaj az előírás. A szabványnak megfelelő olajok teljesíti az ILSAC GF-4 követelményeit is. Teljesen visszafelé kompatibilis a Ford M2C913-B szabvánnyal. Nagyobb üzemanyag-takarékosságot és jobb biodízel kompatibilitást biztosít.

Ford WSS-M2C913-A:
5W30-as viszkozitású, ILSAC GF-2, ACEA A1-98 és ACEA B1-98 szabványoknak is megfelelő olajat megkövetelő szabvány. A felsoroltakon túl az olajnak további, a Ford által meghatározott követelményeknek is meg kell felelnie.

Ford WSS-M2C913-B:
5W30-as viszkozitású, ILSAC GF-3, ACEA A1-98 és ACEA B1-98 szabványoknak is megfelelő olajat megkövetelő szabvány. A felsoroltakon túl az olajnak további, a Ford által meghatározott követelményeknek is meg kell felelnie.

Ford WSS-M2C917-A:
A szabványnak megfelelő olajok 5W40-es viszkozitásúak és használhatók a 2000 után gyártott, VW eredetű szivattyú-fúvókás motorokhoz.

Ford WSS-M2C929-A:
ILSAC GF-4 szabványnak is megfelelő, benzinmotorokban használható 5W30-as motorolajok számára alkotott szabvány.

Ford WSS-M2C930-A:
ILSAC GF-4 szabványnak is megfelelő, benzinmotorokban használható 5W20-as motorolajok számára alkotott szabvány.

Ford WSS-M2C934-B:
Alacsony hamutartalmú, 5W30-as viszkozitású olajok teljesítik ennek a szabványnak a követelményeit. Ezek az olajok bizonyos Land Roverekhez és Jaguárokhoz használhatók.

Ford WSS-M2C948-B:
5W20-as viszkozitású, kiemelten üzemanyag-takarékos motorolajok, amelyet a Ford 1.0 EcoBoost motorjaihoz fejlesztettek ki. 20 ezer kilométeres vagy maximum 12 hónapos csereperiódussal használható. A szabvány követelményei jelentős átfedést mutatnak az ACEA C2 szabvány követelményeivel. A Ford ennek a szabványnak megfelelő olaj használatát írja elő számos Fiesta, Focus, C-Max és Grand C-max típusok 1.25 16V, 1.4 16V, 1.6 Ti 16V és EcoBoost modell motorjához.

BMW:

BMW Longlife-98 (BMW LL-98):
A BMW által jóváhagyott, különleges, hosszú csereperiódusú motorolaj. Szintén megfelel az ACEA A3/B3, API SJ/CD, EC 5W40 előírásoknak. Elsősorban a 2002 modellévnél korábban gyártott BMW-khez ajánlott.

BMW Longlife-01 (BMW LL-01):
Teljesen szintetikus, hosszú csereperiódusú olaj. Szintén megfelel az ACEA A3/B3, az API SJ/CD EC-II előírásainak. Általában a 2002 modellévtől gyárott BMW gépkocsikhoz ajánlott. Használható ott is, ahol BMW Longlife-98 az előírás.

BMW Longlife-04 (BMW LL-04):
Teljesen szintetikus, hosszú csereperiódusú olaj. A szabványnak megfelelő olaj viszkozitása 0W30, 0W40, 5W30 vagy 5W40 lehet. Jellemzően követelmény a dízel részecskeszűrővel (DPF) szerelt BMW-khez. Használható ott is, ahol BMW Longlife-98 vagy BMW Longlife-01 az előírás.

Fiat:

Fiat 9.55535-G1:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos motorolaj benzinmotorokhoz.

Fiat 9.55535-G2:
Standard jellemzőkkel rendelkező motorolaj, benzin üzemű motorokhoz.

Fiat 9.55535-H2:
API SM és ACEA A3/B3-04 szabványoknak is megfelelő, nagy teljesítményű motorolaj, magas hőmérsékleten is magas viszkozitással.

Fiat 9.55535-H3:
Nagy teljesítményű benzinmotorokhoz ajánlott motorolaj.

Fiat 9.55535-D2:
Standard jellemzőkkel rendelkező dízel motorolaj.

Fiat 9.55535-M2:
Hosszú csereperiódusú motorolaj. Megfelel az ACEA A3/B3-04 és A3/B4-04 szabványoknak és a GM-LL-B-025 szabványnak is.

Fiat 9.55535-N2:
Hosszú csereperiódusú motorolaj, amely ajánlott turbófeltöltővel szerelt benzines és dízel motorokhoz. ACEA A3/B4-04 szabványnak is megfelel.

Fiat 9.55535-S1:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos, kipufogógáz utókezelő rendszerekkel kompatibilis motorolaj benzines és dízel motorokhoz. ACEA C2 szabványnak is megfelel.

Fiat 9.55535-S2:
Hosszú csereperiódusú, üzemanyag-takarékos, kipufogógáz utókezelő rendszerekkel kompatibilis motorolaj benzines és dízel motorokhoz. Megfelel a következőknek is: ACEA C3-04, MB 229.51 és API SM/CF.

General Motors:

GM-LL-A-025 és GM-LL-B-025:
Ezek 2002-2003 környékén váltották fel az addigi GM ajánlásokat. A korábbi Opel és Vauxhall modellekhez még ACEA szabványú motorolajokat ajánlott a GM, majd 2010-ig a benzines modellekhez a GM-LL-A-025, a dízel modellekhez pedig a GM-LL-B-025 volt az előírás.

GM Dexos 2:
A 2010-től bevezetett GM Dexos 2 szabvány az ACEA C3 szabványra épül, így a neki megfelelő olajok hamutartalma korlátozott. Ez elsősorban a dízel részecskeszűrős modellek esetében fontos, a részecskeszűrő várható élettartama szempontjából. Az ACEA C3 szabvány követelményein túlmenően a szabvány az ILSAC GF-4 lerakódási tesztjének, valamint alacsony hőmérsékleti iszapképződési tesztjének előírásait is tartalmazza.

Az ACEA és az ILSAC szabványokból átvett követelményeken kívül a specifikáció tartalmaz néhány saját GM előírást is, például az olajelválásra és a levegő-elválásra vonatkozóan.

A GM Dexos 2 szabvány visszafelé kompatibilis a korábbi GM-LL-A-025 és GM-LL-B-025 szabványokkal, tehát mindenütt használható, ahol ezeknek a korábbi szabványoknak megfelelő olajok vannak előírva.

PSA:

2009-ben a Peugeot és a Citroën márkákat jegyző, francia PSA csoport saját motorolaj-szabványokat bocsátott ki, hogy pontosabban meg tudja határozni az általa gyártott autókhoz elvárt motorolajok minőségét és összetételét. Összesen 4 szabványról van szó, amelyekről egyelőre nem sok információ forog közkézen, de azt tudni lehet, hogy mindegyik valamely ACEA szabványra épül.

PSA B71 2290:
2009-ben bevezetett motorolajszabvány. Alacsony SAPS szintű motorolajat követel meg, amely alkalmas dízel részecskeszűrős konstrukciókhoz, valamint Euro 5 motorokhoz. Az olajnak teljesíteni kell az ACEA C2 vagy C3 elvárásait, illetve további PSA specifikus teszteket.

PSA B71 2294:
2009-ben bevezetett motorolajszabvány. A megfelelő olajokkal szemben alapkövetelmény az ACEA A3/B4 teljesítése, továbbá meg kell feleljenek bizonyos PSA specifikus teszteknek.

PSA B71 2295:
Az 1998-as modellévnél korábbi Peugeot/Citroën autókhoz való motorolaj. A teszt követelményei egyenértékűek az ACEA A2/B2 szabvány követelményeivel.

PSA B71 2296:
2009-ben bevezetett motorolajszabvány. A megfelelő olajokkal szemben alapkövetelmény az ACEA A3/B4 teljesítése, továbbá meg kell feleljenek bizonyos PSA specifikus teszteknek.

ILSAC:

Az ILSAC-ot (International Lubricants Standardization and Approval Committee) 1992-ben alapította az AAMA (American Automobile Manufacturers' Association) és a JAMA (Japan Automobile Manufacturers' Association) a kenőanyag szabványok szükségleteinek, paramétereinek, licencelési és adminisztrációs szabályainak meghatározása céljából. Együtt az API-val, a SAE-vel és az ASTM-mel létrehozták az EOLCS-t (Engine Oil Licensing and Certification System). Az ILSAC szabványoknak megfelelő olajok általában megfelelnek az API szabványoknak is, beleértve az energiatakarékos (EC) változatokat is.

ILSAC GF-1:
Az ILSAC GF-1 olajok teljesítik az API SH és az Energy Conserving II (EC-II) szabványok követelményeit. 1990-ben vezették be, 1992-ben fejlesztették tovább és alapkövetelménynek számít az amerikai és a japán autók olajaival szemben.

ILSAC GF-2:
1996-ban váltotta az ILSAC GF-1 szabványt. Teljesíti az API SJ és az EC II követelményeit. A GF-2 szabvány megköveteli, hogy az olaj a következő viszkozitási osztályok valamelyikébe tartozzon: 0W-30, 0W-40, 5W-20, 5W-30, 5W-40, 5W-50, 10W-40, 10W-50. Továbbá az olajnak teljesítenie kell a szabvány foszfortartalomra, alacsony hőmérsékleti teljesítményre, magas hőmérsékleti lerakódásokra és alacsony habzásra vonatkozó követelményeit is.

ILSAC GF-3:
Az ILSAC GF-3 olajoknak teljesíteniük kell az API SL és az EC-II szabványok követelményeit. A szabvány szigorúbb elvárásokat támaszt az olajjal szemben a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag-takarékosság, az illékonyság, a lerakódás képződés és a viszkozitás terén. Elvárja továbbá hogy az olaj adalékai hosszabban kitartsanak, valamint alacsonyabb legyen a csereperiódus alatti olajfogyasztás.

ILSAC GF-4:
Az ILSAC GF-4 hasonló az API SM szabványhoz, de az olajnak teljesítenie kell még a VIB Fuel Economy Test (ASTM D6837) nevű üzemanyag-takarékossági tesztet is.

ILSAC GF-5:
Ez a 2010 októberében bevezetett szabvány további korlátozásokat támaszt a magas hőmérsékleti dugattyú és turbó lerakódásokkal szemben és az olajüledékkel szemben. További elvárás a jobb üzemanyag-takarékosság, a jobb kompatibilitás a kipufogógáz utókezelő rendszerekkel és a tömítésekkel, valamint az etanolos üzemanyagokkal működő motorok védelme, egész az E85-ig terjedően.